AZ EMBEREK VÉDELMÉBEN

Kevesebb mint 100 cápatámadást regisztrálnak a világban évente, melynek kb. 20%-a halálos kimenetelű.

A világban hetente többen halnak meg kígyómarásban, mint évente cápatámadásban.

Évente átlagosan 92 ember fullad bele a tengerbe Ausztrália partjainál.

Évente Amerika tengerparti vidékein több mint 41 ember hal meg villámcsapástól.

Ez is azt mutatja, hogy. A kutatások szerint a cápák kifejezetten utálják az emberi verejték szagát is, ezért általában nem támadnak a ragadózó fajok emberre. Az is bizonyítást nyert, hogy a legnagyobb vérengző a tigriscápa, nem bírja az emberhúst, a lenyelt emberhústól elpusztul. Általában tévedésből történik meg a támadások többsége. Számos cápafaj fókákkal, rozmárokkal is táplálkozik. A szörfdeszkán fekvő, lábával evező embert könnyen összetévesztik a cápák a fókákkal, mert alulnézetből olyan, mintha uszonya lenne. Ezt az érzékcsalódást támasztja alá az a tény is, hogy számos esetben az embert ért első harapás után a cápa érdeklődését veszti, és továbbáll.

A több mint 300 fajból igen kevés van, ami komolya veszélyt jelent az emberek számára. De ha már a tengervízben vagyunk tudomásul kell vennünk, hogy ott már nem mi vagyunk az uralkodók, ott ők a csúcsragadozók.

Hogyan meneküljünk meg?

Jelzett cápaveszélyes helyeken ne fürödjünk.

A cápa több kilométerről megérez egy csepp vért, ezért ha lehet sebeinket ragasszuk le, mielőtt bemegyünk a vízbe.

A cápák reakciói általában automatikusak. Ha például valaki szembeúszik, megmenekül.

Az emberre általában azért támad rá, mert alulról úgy látszik az úszása, mint egy vergődő hal és ezeknek nem tud ellenállni. Tehát, ha valaki cápát lát a közelében, próbálja meg utánozni a halakat és úgy úszni.

A cápák idegközpontja az orra ezért, ha oda ütünk valamivel, vagy rúgunk, elmenekül.

Igazán veszélyes fajok azonban kétségtelenül vannak, amelyek emberre is támadnak.

Fehércápa

A fehércápa átlag hosszúsága 8-10 méter. Világszerte megtalálható a mérsékelt és trópusi vizeket egyaránt kedveli.

Tigriscápa

Átlag hosszúságuk: 5-6 méter. Mérsékelt és trópusi tengerekben egyaránt megtalálható, kedveli a nyílt vizeket.

Bika-cápa

Átlag hosszúsága 3.4 méter. Az agresszív fajtákhoz tartozik meglehetősen veszélyes emberre nézve is. A melegebb vizeket kedveli. A tengereken és óceánokon kívül még megtalálható édes vizű tavakban, folyókban.

Homoki Tigriscápa

Átlag hosszúságuk 2-3 méter. Világszerte megtalálható, de leggyakoribb előfordulási helyei: Dél-Afrika, Ausztrália partjaihoz közel.

Fekete-pöttyösvégû cápa

Elég kicsik ezért nem tűnnek túl veszélyesnek. Átlag hosszúságuk 1.5 -  2 m. Sekély lagúnákban és korall-zátonyok körül található a trópusi Indiai és Csendes Óceáni vizekben, de néhányuk ellátogat a Földközi tengerbe is.

Pörölycápa

Átlag hosszúságuk 5-6 méter. A melegebb part közeli vizeket kedveli.

Makocápa

Hosszúsága kb.: 1.5 m - 4 m. Világszerte megtalálható mérsékelt és trópusi tengerekben egyaránt.

Szürkecápa

Átlag hosszúságuk 2.5 méter. Főleg korallzátonyok körül és sekély vizű lagúnákban található az Indiai óceán, Csendes óceán, Hawaii szigetek keleti részén.

Ha összevetjük a fürdőzőket ért évi száz cápatámadást a világon kifogott 600 ezer tonna cápával és rájával, be kell ismernünk, hogy az ember pusztítja őket, nem pedig fordítva.