A CÁPA MODELL

Hengeres testük nyúlánk a farok felé egyenletesen keskenyedik. A cápák zöme kis méretű, a legtöbb faj hossza kb. 1-1,5 méter. A cápáknak 18%-a az, amely a 2 m feletti hosszt eléri. A rabló cápa 13,5 m, az óriás cápa pedig 7,5 m.

Farkukon egyenlőtlen úszót viselnek. Mellúszóik szabadon mozgathatók.

Bőrüket szorosan egymáshoz illeszkedő rombusz-alakú pikkelyek borítják.

Arc-orruk előreálló csőrt alkot, a szájnyílás a hasoldalra került. Ez az oka, hogy zsákmányuk megragadásánál kénytelenek hátukra fordulni ás alulról megragadni áldozatukat.

Koponyájuk egyetlen darabból álló porctok, amely az agyvelőt és hallás szervét védi.

Kopoltyúréseik száma öt-hét. A kopoltyúrések, a fej mögött oldalt vannak, fedőjük nincsen.

Bélcsatornájuk rövid és egyenes lefutású, benne egy dugóhúzó alakban csavart felület, a bélspirál növeli az emésztőfelület nagyságát.

Fogaik alakja igen változatos, de többnyire háromszögletes. 7,5 centiméter hosszúra is megnőnek, szegélyük csipkézett. Nem valódi fogak hanem módosult pikkelyek. Fogaik több sorban állnak egymás mellett „szalagfűrész” szerűen. Az elkoptatott fogak kifelé állnak a használatban levők függőlegesen. Mögöttük barázdába rejtve a fiatalabb, befelé forduló fogak sorakoznak. Amikor a cápa elveszti egy fogát, fordul a „szalag”, és egy újabb fog jelenik meg.

A cápák a kihullott fogaikat 24 órán belül képesek kicserélni. Életük során több ezer fogat is elhasználnak.

A cápák állkapcsa háromszor erősebb, mint az emberé.

A cápák nagy gyorsaságokat képesek elérni. A hajtóerőt kizárólag a sebesen ide-oda csapkodó farkúszó biztosítja. A mellúszók csak kormányzásra valók, segítségükkel szinte egy helyben meg tud állni, vagy éles szögben el tud kanyarodni. A háromszögletű hátúszó az iránytartást szolgálja.

A nyílt tengeri cápák óránként akár 50 kilométeres sebességgel is képesek úszni. A gyorsasági rekordot a makocápa tartja, megközelítőleg 88 km/h sebességgel képes úszni, miközben akár 6 méterre is ki tud ugrani a vízből. Erre a teljesítményre azonban a cápa csak rövid távon képes. Általában óriási utakat tesznek meg. A Nicole névre keresztelt cápa Afrikától Ausztráliáig úszott. A nagyjából 11100 kilométeres, 99 napos úszását Dél-Afrikából Ausztráliába elektronikus azonosítóval követték nyomon 2003-ban.

Agyvelejük és érzékszerveik igen fejlettek. Koponyájukon elöl és oldalt a szemek és a szaglószerv befogadására szolgáló mélyedéseket találhatunk. Egyes fajok szemén pislogóhártya is található. Egyes ragadozó cápafajták jól látnak, de legtöbb fajnál fontosabb a szaglás. A víz íze is segíti őket a zsákmánykeresésben. A vérre különösen érzékenyek, 115 literben egyetlen vércseppet is észlelnek.

Az állatvilág legfinomabb elektromos érzékelői a cápáknál találhatók. Ennek segítségével még a homok alá elbújt élőlény szívverését is képesek érzékelni.

A cápa hosszanti oldalán kocsonyás anyaggal töltött csatornák vannak. Ez a kocsonyás anyag reagál a közelben tartózkodó állat mozgásával keltett nyomáshullámokra.

A legtöbb cápa fejlett utódokat hoz a világra, melyek a felnőttek kicsinyített másai. A cápák három különböző módon szaporodnak:

1. Néhány cápa tojásokat rak le. Az embrió ebben fejlődik ki. Ezeket tojásrakóknak hívjuk.

2. Más cápák álelevenszülők. Ez azt jelenti, hogy a tojás az anya szervezetében fejlődik és kel ki. Egyes fajoknál az elsőként kifejlődő kiscápa megeszi a többieket (homoki tigriscápa, makocápa).

3. Végül vannak elevenszülő cápák. Ilyen például a citrom- bika és pörölycápa.

A cápák csúcsragadozók, és mint ilyen a tengervizek teljes táplálkozási láncát befolyásolják. Túlnyomóan ragadozó életmódot folytatnak.